Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #1

@GergiX: én is sáros vagyok - a jóhiszeműségem sokat kopott az elmúlt évtizedben. smile
A "kozmológiai" eszembe jutott, de elvetettem, mert az asszociációs állománya olyan "kint" és "bent" felfogásra épül, ami Yneven nem, vagy csak fenntartásokkal értelmezhető. Az általad is említett ontológiai differencia kétségtelenül létezik, de a leképezéséhez Satralis-specifikus fogalmak/kifejezések sorát kellene megalkotni és közmegegyezéssel használatba venni. Ez sem lehetetlen persze, de jóval messzebb visz a kornyazsolti értelemben vett légvárépítésben annál, ameddig egy írónak szerintem mennie szabad.
A kitalált birodalmak történelmét részletező tanulmányok is légvárak persze - szubsztanciájukat (vagy annak látszatát) a szokványos formátumnak és fogalomkészletnek köszönhetik -, de legalább van konkrét dramaturgiai hozadékuk.
Az, hogy az ynevi természetfilozófia kérdése egyáltalán felmerülhet, ezzel együtt is jó jel: nem építgettük hiába azokat a légvárakat annyi éven át.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #1

Üdv'

Kérdésem ezúttal inkább a M* játékmechanikájával kapcsolatos, ezért szeretném megkérdezni kihez fordulhatok kérdésemmel,  kitől kaphatnék megbízható információt.  Úgy érzem nem ide kívánkozik ez a kérdés, de itt eddig is sok segítséget kaptam! A megértéseteket köszönöm.

Most olvasom újra a Világ közepét és erről jut eszembe -nem új gondolat, de ajánlom azoknak kik anyagiasak:
Benzin költség míg eljutsz a boltba: 400 Forint
Egy könyv ára: 2500 Forint
Az élmény amit az elolvasása ad: Felbecsülhetetlen

Ui.: utóbbi téma kezd túl tudományos irányt venni, nem hiszem azonban, hogy erre szükség van, akár az irodalmi szekcióban. Nagy Zöld: Ne felejtsd el, hogy ez egy JÁTÉK.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #1

@Al-Wanes: ha játémechanika, az ÜTK vagy az ETK fóruma az a hely, ahol a leghamarabb kapsz érdemi választ. Segítek én is, ha tudok, de előre szólok: a legfrissebb játéktapasztalatom '99-ből való.

Ami a tudományosságot illeti, ennyi bőven belefér, a M* pedig - számomra legalábbis - nem csak játék. Ha az lenne, réges-rég abbahagytam volna. smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #1

Máris visszavonom a mondottakat! smile
Viszont ha nekem úgy írnak le egy fantasy-t - legyen akár csak egy játék akár több- mint ahogy azt az egész írói gárda tette eddig is, én több mint elégedett vagyok. Nem feltétlenül kell keresni a tudományt benne - a szépség adott púder nélkül  is.
No talán így szelídebbre sikerül.

Túl zöldfülű vagyok hogy rátaláljak az ETK, ÜTK fórumokra.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #1

@Al-Wanes: fő, hogy a végeredmény kedvedre való. smile 

ETK, ÜTK: http://www.ynev.hu/forum/, majd A M* rendszere almenüből az, ahová a kérdésed leginkább passzol.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #1

A korfordulós cikkben ismét előjöttek Aqúi, Mung és Mvah gyermekei, így ismét aktivizálom magam. smile Ott az szerepel, hogy Ynev vonzotta őket valamiért, míg a teremtés titkos történetében a Nagyok hívták őket távoli síkokról katonának. Akkor most hogy van ez?
Ez alapján az aquirok Aqúi gyermekei, ami magyarázná is az elnevezést, amiről úgysem tudunk semmit. Aqúi pedig lehet valami ősi isten vagy akár egy sík is, ahonnan a Nagyok összeszedték őket. Mung és Mvah gyermekei pedig úgy látszik kevésbé bírták a több évtízezredes gyűrődést.
Egyébként is érdekes, hogy miért kerül ennyi faj Ynevre. Az, hogy a kyrek egy másik kontinensről hajóval megérkeznek OK. AZ, hogy a szigetvilágból néhány törzs megjelenik kapukon OK. De hogy kerülnek pont oda dzsennek, amundok, elfek, snilek... Mintha mindenki idekerülne valahogy. Lehet a kristályszférák jelentenek ekkora vonzerőt? Csak erről meg hogy szereznek tudomást...

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #1

@Myst: a "távoli síkok" lakóit a Nagyok által nyitott/nem elég gondosan bezárt kapuk és a szférák együttes vonzereje hozta Ynevre. A részleteket megtalálod Amhe-Ramun "halotti" monológjában, amivel a Vihar Ibara felett kezdődik - ez választ ad a felvetésed többi elemére is.

Aquí és társai: a mítoszokban pont az a szép, hogy nem csak egyféle értelmezést tesznek lehetővé. Ynevben pedig az, hogy mindenki - legyen halhatatlan vagy halandó - ott akarja megcsinálni a szerencséjét.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #1

Tehát Aqúi, Mung és Mvah ősi entitások (vagy a népek) amiknek a gyermekei eljöttek.
Kifejezetten rejtelmes, pláne mert még nem hallottam róluk, és ha Myst nem is jár távol attól hogy Aqúi ki/mi.. még mindig marad kettő. Nem beszélve az elfekről - kiknek van egyszer Urria, kötődnek Larionhoz - ami lehet hely vagy lehet kapu más síkra vagy valami entitás / a Förgeteg.
- jók a mítoszok, kellenek. smile

Ami a Vihar Ibara felett kezdő történetét illeti - tényleg sok választ megad: már az első oldal olyan témát kínál amin "csámcsogni" lehet. Nem lövöm le, érdemes elolvasni az egészet!

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #1

Myst írta:

Ez alapján az aquirok Aqúi gyermekei, ami magyarázná is az elnevezést, amiről úgysem tudunk semmit. Aqúi pedig lehet valami ősi isten vagy akár egy sík is, ahonnan a Nagyok összeszedték őket.

Nem valószínű, ugyanis elfelejted, hogy az aquir gyűjtőnév.
Különben sem nagyon tudok semmiféle származásbeli rokonságot elképzelni egy Gho-ragg és egy Mos-quin között, hacsak nem lépünk túl a domvikista "De! Mindkettő az alvilági gonosz teremtménye!" filozófián.

Myst írta:

Egyébként is érdekes, hogy miért kerül ennyi faj Ynevre. Az, hogy a kyrek egy másik kontinensről hajóval megérkeznek OK. AZ, hogy a szigetvilágból néhány törzs megjelenik kapukon OK. De hogy kerülnek pont oda dzsennek, amundok, elfek, snilek... Mintha mindenki idekerülne valahogy. Lehet a kristályszférák jelentenek ekkora vonzerőt? Csak erről meg hogy szereznek tudomást...

Szerintem azért, mert Yneven relatíve nagy a hely, és kicsi a konkurencia. Az utóbbi különösen igaz volt a kyrek eljövetele előtti korokra, amikor a managócpontok többsége köré még nem épült ki civilizáció.
(Egyébként belegondolva még most is van egy ilyen: a legdélebbi.)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #1

Üdv!

Sötét Ezredes írta:

Az utóbbi különösen igaz volt a kyrek eljövetele előtti korokra, amikor a managócpontok többsége köré még nem épült ki civilizáció.
(Egyébként belegondolva még most is van egy ilyen: a legdélebbi.)

Igazából nem tudom, jelenleg hogy áll a M* kánon az óriások od használatával kapcsolatban. Azért csak nem véletlenül fagyoskodnak "odalenn" a jégóriások...

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #1

A déli góccal kapcsolatban szerintem leginkább a démonikus óbirodalmat érdemes emlegetni... Egyébként szerintem a gócok zöme a kyrek előtt is lakott volt, ugye krán, ediomad, sonion, sirenar...

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #1

nyuggerisztan írta:

A déli góccal kapcsolatban szerintem leginkább a démonikus óbirodalmat érdemes emlegetni... Egyébként szerintem a gócok zöme a kyrek előtt is lakott volt, ugye krán, ediomad, sonion, sirenar...

(előrebocsátom, h a Fehér Alapkönyv végén található térképre hivatkozom, ami ugye az elmúlt 8 évben finoman fogalmazva veszíthetett az értékéből)

@nyuggerisztan: A Pokol és a Fogadalom jeges aquirjaira nézve valószínűleg igazad van. A ellenük harcoló DOB lakosainak egy része viszont ember volt. Ők talán nem érezték volna jól magukat a jégmezőkön.

Tényleg: Ezek a managócok mind "természetes" eredetűek?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #1

Hali!

Sötét Ezredes írta:
Myst írta:

Ez alapján az aquirok Aqúi gyermekei, ami magyarázná is az elnevezést, amiről úgysem tudunk semmit. Aqúi pedig lehet valami ősi isten vagy akár egy sík is, ahonnan a Nagyok összeszedték őket.

Nem valószínű, ugyanis elfelejted, hogy az aquir gyűjtőnév.

A déli aquirokat, ha jobban megnézed, vissza lehet követni valamely felszíni fajig.

A mos-quin-eket a sáskaharcosokig, a sa-quadokat a fekete szív nevű ereklyén át akár
az emberekig, az obszidiánelfeket az elfekhez, a kisebb fajokat meg úgy néz ki, ők "csinálták".

Ediomad már viccesebb, a valóvérűek jó része valszeg a Nagyok eljövetele előtti.

K

ülönben sem nagyon tudok semmiféle származásbeli rokonságot elképzelni egy Gho-ragg és egy Mos-quin között, hacsak nem lépünk túl a domvikista "De! Mindkettő az alvilági gonosz teremtménye!" filozófián.

Én momentán tudok mást is: a Mos-quin-ek (netán a Sa-quadok) tenyésztették ki őket emberekből, lásd
fenn.



Myst írta:

Egyébként is érdekes, hogy miért kerül ennyi faj Ynevre. Az, hogy a kyrek egy másik kontinensről hajóval megérkeznek OK. AZ, hogy a szigetvilágból néhány törzs megjelenik kapukon OK. De hogy kerülnek pont oda dzsennek, amundok, elfek, snilek... Mintha mindenki idekerülne valahogy. Lehet a kristályszférák jelentenek ekkora vonzerőt? Csak erről meg hogy szereznek tudomást...

Szerintem azért, mert Yneven relatíve nagy a hely, és kicsi a konkurencia.

Ó, Yneven még relative kicsi is az idegenforgalom - nézd csak meg a RIFTS szerepjátékot, különösen
az ahhoz kiadott World Book 2: Atlantis-t.

(OFF)
http://member.rpg.hu/renier/mutat.php?id=111
http://www.rpg.hu/member/peterpg/index. … r:rif_wb02

(Amúgy szerepjátékosként a RIFTS a maga 30 körüli World Book-jával és 12 Dimension Bookjával, meg
a jópár egyéb kiegészítőjével, ráadásként kb. féltucat egyéb, nagyjából kompatibilis rendszerű
játékával, amelyek közül némelyik ugyanennyire kidolgozott, meg a már 50+ kiadást megért Rifter
nevű időszaki magazinjával "felteszi a lécet", még akkor is, ha az irodalmi rész eléggé harmatos... 3 kiadott
regény és egy, a Rifterekben folytatásonként leadott negyedik, amiről tudok... )
(/OFF)

Adios
KLM

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #1

nyuggerisztan írta:

A déli góccal kapcsolatban szerintem leginkább a démonikus óbirodalmat érdemes emlegetni... Egyébként szerintem a gócok zöme a kyrek előtt is lakott volt, ugye krán, ediomad, sonion, sirenar...

Ezért írtam, hogy civilizáció nem épült köré, és nem azt, hogy egyáltalán nem lakták. Lehet nem elég jól fogalmaztam, de úgy értettem, hogy mágikus hatalom által naggyá emelt birodalom központjaivá nem váltak azelőtt, márpedig úgy tűnik, hogy aki (varázshasználó kultúraként) egy gócponton megveti a lábát, annak évezredekig fennálló birodalom a jussa. (Egyetlen kivétel eddig, ha jól tudom a D.ÓB. volt.)

Szerintem jól tudták ezt a kyrek is, amikor betelepítették Erion vidékét, az elfek, amikor Oilan felé indultak el, és a gdon menekültek is, amikor a megfelelő helyen alapítottak új fővárost Pyarron néven.

Puma írta:

@nyuggerisztan: A Pokol és a Fogadalom jeges aquirjaira nézve valószínűleg igazad van. A ellenük harcoló DOB lakosainak egy része viszont ember volt. Ők talán nem érezték volna jól magukat a jégmezőkön.

Tényleg: Ezek a managócok mind "természetes" eredetűek?

Szerintem igen.
Nincs olyan erő, ami ilyen nagymértékben tudna átalakításokat végezni.
"De, a hatalomszavak!" - hallom a fejemben már előre a kórus válaszát. Szerintem még azok sem, de ha mégis így lenne, azok akkor sem képesek manipulálni a manahálót, csak pusztítani.

U.i.: az istenek akarata nekem a természetes ok kategóriába esik.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #1

Bocsánat a közbeírásért, de eszembe jutott egy kérdés.
A M* kánon egyelőre hogy áll a Sötételfekhez? Van-e közük az óelfek/elfekhez vagy inkább aquirok? Honnan erednek? Mitől ennyire erősek és miért ennyire előítéletesek? Kinek köszönhetjük a jelenlétüket yneven?
Ezek a kérdések foglalkoztatnak igazán, mert a Bestiárium nem igazán ír ilyenekről, csak arról, hogy mennyire Táposak.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #1

@Sötét Ezredes:

Az általam használt térképen Shulur gócpontként szerepel. ezzel szemben Renier a Végórán című novellájában Assar - Moloch birodalmának legfélreesőbb zugaként említi ezt a "halászfalut". (Hallgat az ég, 153 - 154. old.)

Érzésem szerint mind az ősfajok, mind pedig a mágiára igencsak támaszkodó istenkirályok nagyobb figyelmet fordítottak volna egy természetes managócra...

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #1

@KLM: Azt mondod, hogy különböző fajokból egy külvilági entitás kiemelt egyes törzseket azáltal, hogy az ómágia használatát adományozta nekik?
Igen, ez így elképzelhető.

@Puma: Abban meg tudlak erősíteni, hogy én is úgy tudom, Shulur gócpont.
A kérdést viszont (egyrészt mert nem vagyok túlzottan nagy Ynev-ismerő, másrészt mert nem olvastam az említett novellát) nem tudom megválaszolni.
Valószínűleg András tud majd erre érdemi feleletet adni.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #1

@Puma: A hetedkori óriásfajok leírása Csanádtól származik, tehát műemlékvédelem alatt áll, a kánon álláspont pedig a SUM óta változatlan: az óriások fizikailag képesek az od használatára, de az csak rejtőző királyaikat ruházza fel az aquirokéval vetekedő hatalommal.

Managócok: az AK térképe vélhetőleg megegyezik azzal, ami a PPL végén is szerepel, azaz máig aktuális. Renier az említett novellában a szembeállítás írói eszközével (szereplők valóságérzékelése vs közönség ismeretei) élt, Shulur negyedkori jelentéktelenségét azonban egyáltalán nem túlozta el: Cranta Nidintu-Bel tartományának székvárosa bizonyos Thritac volt, a majdani császárváros pedig olyan apró, hogy a szokványos léptékű térképen nem is szerepel.

Az ősfajokat illetően igzad van, a crantai istenkirályokat viszont nem érintette a dolog: az ő hatalmuk a szakrális mágia monopóliumára támaszkodott.

@etheleazostor: sötételf ügyben csak a magam nevében tudok nyilatkozni. Azok közé a generikus lények közé tartoznak, amiket én szívem szerint meg se honosítottam volna Yneven, de a közmegegyezésnek (kánon) réges-rég a részévé váltak, amin akkor sem tudnék változtatni, ha szándékomban állna.
Az aquir sötételf koncepció Nyulászi Zsolttól származik, a legális Bestiáriumban megjelent leírás is tőle való. Eszerint a faj óelf-aquir kereszteződés eredménye, és csak külső jegyeiben hasonlít a (kívülről) kevésbé sötét ún. kráni elfekre, akiket Boomen saját világáról emelt át Ynevre. Ezek ősei "egyszerű" délvidéki szürkeelfek voltak, akiket Krán az első manifesztációs háború idején, illetve Elfendel végső bukásakor szippantott fel. Utóbbiak kedves szokása, az arc és a test szénné varrása arra (is) szolgál, hogy az igazi sötételfekhez hasonlatossá tegye őket.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #1

Hello

Managocpont témához csak annyit h az a bizonyos pyarroni nem volt mindig ott ahol most van, sőt mi több, ó-pyarron pusztulása után, és új-pyarron felépitésével a gócpont szépen lassan elkezdett vándorolni új pyarronba.
Az erioni goc tudtommal a kapuk terének a következménye, ennek megfelelően a oilani valszeg oilan városának következménye, és a shadoni goc is a felföldröl(ahol a godoni mágusiskola volt) átolvadt tella biérára.
A shuluri goc létrejöttének oka legjobb tudomásom szerint a boszrokányeröd, az elátkozott vidék pedig a narvani hasadékhoz hasonlit szerintem(az is egy kisebb góc), mig a déli góc a DÓB császári palotája miatt keletkezett(most hogy sikközi repedés miatti mint a narvani, vagy inkább a mágikus épitkezésnek hála mint a shuluri ....)
A maradék 3-ti. ediomad, sonion, krán-mind ugymond természetes, tehát nem olvadt át és nem létrehozott (mint pl a shuluri) hanem vmi természetesen mágikus képzödmény okán meglévő jelenség(ófa, opálmező, feketeacél).
üdv


ups közben András válaszolt, amivel kapcsoaltban kérdésem lenne...
a szürke elf megnevezés többször szerepel már de eleddig nem volt konkretizálva mire is értik az alkotok, esetleg most megtörténne ez a dolog?:)
elöre is köszönöm

Utoljára Smerto szerkesztette (2011.06.08. 13:21:29)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #1

@Smerto: a gócoknak valóban van egyfajta dinamizmusuk; önmozgásukat leszámítva bizonyos határok közt eltolhatók, illetve ilyen-olyan közművekkel erősíthetők. Amit róluk írsz, a shuluriig bezárólag stimmel. A rualani természetét tekintve valóban azonos a narvanival, de az utóbbinál csak majdnem történt meg az, ami az előbbit a durvasági sorrend második helyére emeli: Avida Dolor kapálózott a világra rajta keresztül. A déli messze a legkomolyabb az összes közül, a DÓB császári palotája azonban nem ok, hanem okozat: az igazi fókusz a Fehér Éjszaka Tükre, az egyetlen hely Satralison, ahol a Kilenc és az Egy azonos időben nyilvánult meg. Lásd még: http://www.ynev.hu/cikk/a_teremtes_titkos_tortenete/

Szürkeelf: Ynev összes nem-sötét elfje. A közvélekedés szerint fakó bőrszínükre és borongó természetükre utal, a hetedkori tudomány az ellenfeleik által használt urrin-eliphím (kb. árnyékdémon) elnevezésből eredezteti: az urrin az amundban és a dzsennben jelent homályt és színtelenséget is - ti. azt az állapotot, mikor a sivatag homokja a felhők árnyékában aranysárgából szürkévé fakul.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #1

@András: wháoooo köszönöm a válaszokat smile  (Fehér Éjszaka Tükre nagyon jol hangzik  big_smile  )

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #1

Hello

KLM írta:

A déli aquirokat, ha jobban megnézed, vissza lehet követni valamely felszíni fajig.

A mos-quin-eket a sáskaharcosokig, a sa-quadokat a fekete szív nevű ereklyén át akár
az emberekig, az obszidiánelfeket az elfekhez, a kisebb fajokat meg úgy néz ki, ők "csinálták".

Az üstökösláng novellában az opálhajós megemlíti őket. Nem túl valószínű, hogy olyan kapcsolat lenne a  mos-quinek és az aunok, a sa-quadok és az emberek között, mint  a sötét elfek és az óelfek között.


KLM írta:

Én momentán tudok mást is: a Mos-quin-ek (netán a Sa-quadok) tenyésztették ki őket emberekből, lásd
fenn.

Gho-raggok a  qua'kudh rovarok leszármazottjai. (Halálnak született novella)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #1

Hali!

Gáspár András írta:

Az aquir sötételf koncepció Nyulászi Zsolttól származik, a legális Bestiáriumban megjelent leírás is tőle való. Eszerint a faj óelf-aquir kereszteződés eredménye, és csak külső jegyeiben hasonlít a (kívülről) kevésbé sötét ún. kráni elfekre, akiket Boomen saját világáról emelt át Ynevre. Ezek ősei "egyszerű" délvidéki szürkeelfek voltak, akiket Krán az első manifesztációs háború idején, illetve Elfendel végső bukásakor szippantott fel. Utóbbiak kedves szokása, az arc és a test szénné varrása arra (is) szolgál, hogy az igazi sötételfekhez hasonlatossá tegye őket.

Csak mondom, hogy a megboldogul Rúna I/4 számában volt egy elfes cikk (Szabó Kata),
ahol már szó van a kráni elfekről ("a Halál szolgáianak hideg büszkesége ül festett arcukon"),
majd a II/3-as Rúnában megjelent (Nyúltól) a kráni fejvadászrendekről egy cikk, amiben meg
a Shi-shiquan szerepel.

Mondjuk a S* azért alaposan átírt pár addigi koncepciót Kránnal meg az aquirokkal kapcsolatban...
(Nem is tetszett mindenkinek, hogy finoman fogalmazzak)

@G'Kar: A magam részéről úgy vagyok, hogy nem véletlenül
gondolják páran úgy, hogy az emberek maradéka lesz a következő
"nagy" aquir faj. Vagy épp több faj.

Adios
KLM

Utoljára KLM szerkesztette (2011.06.08. 14:20:26)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #1

@KLM: nyilván félreérthetően fogalmaztam - Nyúl távozásáig értelemszerűen az ő elfjei voltak a kráni elfek. Szabó Katára nem emlékszem, de az elképzelését nyilván egyeztette a Rúna szerkesztőjével... aki ugyancsak Nyúl volt akkoriban. smile
S*: igaz. A két Zsolt nagyon különböző alkotói személyiség... hogy a két Gáspár káros hatásáról ne is beszéljünk. Péter tetovált képű, túlkompenzáló kráni elfjeinek előképét a Cherubion Fényhozó antológiája tartalmazza. Ugyanaz, amiben a Toroni vér először megjelent... de ez már egy másik történet.
Hogy mi lett volna, ha Nyúl a Codex helyett Kránt viszi tovább, nem tudom - csak az biztos, hogy az se tetszett volna mindenkinek.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #1

Hali!

Gáspár András írta:

Hogy mi lett volna, ha Nyúl a Codex helyett Kránt viszi tovább, nem tudom - csak az biztos, hogy az se tetszett volna mindenkinek.

Jaja, az még a Napnyúlnak sem megy tongue

- - -
Amúgy "innen kívülről" azt hiszem Max - nyugodjék békében sad - tetovált csajos grafikái lehettek a
dolog hátterében, az arcfestés illetve a harci tetoválások a Kódex világán is "divatosak".

Adios
KLM